Ismét medvehagyma-szezon!

Tavaly a Salátashow blogban írtam a medvehagymáról, hiszen legértékesebb anyagaiból leginkább nyersen fogyasztva részesülhetsz. Ott arról is írtam, hogy túlságosan is felkapott lett, ezért letarolják a lelőhelyeket, tekintet nélkül arra, hogy egy év múlva lesz-e ott még valami... percemberkék gondolkodása.

A piacon járva, kedvenc zöldségesemnél felfedeztem, hogy ismét itt a medvehagyma-szezon, egy a megszokott petrezselyem és zeller-zöld mellett egy nagy edényben szép friss leveleket láttam. Mivel nehezen tudnék mostanában eljutni egy kis medvehagyma-szüretre, gondoltam, vásárolok is mindjárt egy jókora csokorral. Ilyenkor az ember már nagyon vágyik egy kis friss ízre.

Hazavittem a zsákmányt, azonnal vízbe tettem, és úgy döntöttem, másnap kitalálok valamit, talán pesztót készítek belőle, esetleg sütök egy kis csirkecombot és mellé készítek egy jó kis salátát.... az élet egy kicsit átrendezte a dolgokat, így végül krémleves lett belőle.

Medvehagyma krémleves                                                                        

Hozzávalók:
1 csokor friss medvehagyma levél
1 kis fej vöröshagyma (vagy újhagyma)
zellerszár
1,5 l alaplé vagy víz
1 ek. liszt (v. rizsliszt)
1 tojás sárgája
1 dl tejszín vagy tejföl
zsiradék
só, bors, szerecsendió

A tálaláshoz kenyér v. zsemle, reszelt sajt

Elkészítés:
A hagymát kevés zsiradékon - legjobb a vaj - megpirítom, felengedek 1-2 ek. vízzel, párolom, majd hozzáadom a zellerszárat, és rövid ideig együtt pirítom a hagymával. A tűzről levéve meghintem egy kanálnyi liszttel, felöntöm az alaplével vagy vízzel és kiforralom. Ekkor adom hozzá az összevagdalt medvehagymát és az újraforrástól számítva kb. 5 percig főzöm.

Botmixerrel pépesítem - nem kell teljesen simára aprítani - hozzáadom a sót, a borsot és a szerecsendiót és ismét kiforralom. Közben a tejszínnel (esetleg tejföllel) kiverek egy tojás sárgáját, miután leveszem a kész levest a tűzről, 1-2 perc elteltével hozzáadom a habarást. Ezzel már semmiképpen nem szabad forralni.

A tálaláshoz megpirítom a kenyérszeleteket sajtot olvasztok rá, és így adom az asztalra.

Nem hagyhatom szó nélkül                                                                                               

Amikor hazavittem, még örültem a szép csokor medvehagymának. Amikor azonban kibontottam, a csokrot ugyancsak megdöbbentem. Nem csupán levelek, de már magszárak és virágkezdemény is volt a csokor belsejében. Vagyis megint vandál módon szedték le.

Annyi cikk szól arról, hogy vigyáznunk kell, mert a medvehagyma levele összetéveszthető a gyöngyvirággal. Arról is, hogy csak a levelét szabad szedni, és csak addig, amíg a magszár és a virágkezdemény meg nem jelenik... Mégis... ez nem tudatlanság, hanem kapzsiság. Mindegy mi a következmény - esetleg az, hogy a magyar lelőhelyeken rövidesen teljesen kipusztul ez az értékes növény (Amiről egy pár éve még csak kevesen tudtak).

Valójában nem tudom, mit lehet tenni azon túl, hogy tudatosan vásárolunk, és nem hagyjuk magunkat átverni.

Sütőtök-krémleves

Egy időben nem rajongtam a levesekért, a sütőtökért meg amúgy sem - nem akarom ismételgetni magam - azonban mindenek eljön az ideje. Így a leveseké és közöttük a sütőtök-krémlevesé is. Ilyenkor a piacon sok helyen kínálnak feldarabolt sütőtököt, több fajtát is. Így pattant ki a fejemből az ötlet, hogy kipróbálom a krémlevest is. Amolyan "egy életem, egy halálom" módon. Rögtönözve. Rendben. Megnéztem pár recept-oldalt, de egészen egyiket sem tudtam magaménak érezni.